Az utóbbi időben a barátaimmal történtek és a most
megalkotott igencsak aggályos törvénymódosítások arra sarkalltak, hogy leírjam
azt, amit gondolok.
Lehet, hogy sokan még nem látják, vagy hiszik el, de a „rendszer”
már összeomlott. A pozíciójukra alkalmatlan emberek hoznak életellenes és
félelemkeltésre való törvényeket. Olyan normákat tekint a társadalom
elfogadottnak, ami teljesen természetellenes és semmi köze nincs az emberséghez
és a szeretethez. Ez maga a halál.
És ez teljesen rendben van, mert a halálból fog új élet
sarjadni. Elég megnézni a természetet: isten tudja, mióta így működik.
Jelenleg a
szakemberek nagy része, akik döntenek más emberek sorsáról, nincsenek
önmagukkal sem tisztában. Gyerekvédelmis, bíró és rendőr cselekszik
önismeret híján félelemből és belső frusztrációból. Ráadásul még azzal
sincsenek tisztában (már hogyan is lennének), hogy az önmagukról alkotott képük
mennyire torz. Hozzájuk hasonló emberek alkotják a törvényeket és vezetik az országot. Régi, meg
nem oldott családi szenvedésmintákkal küzdő pszichológus szakértők ítélnek meg
embereket, akiket valójában nem is látnak, mert mindenkiben csak a saját
démonjaikat látják, akikkel soha nem tudtak megbékélni. Itt tart a társadalom,
itt tart ez az ország.
És ez teljesen rendben van, mert a démonok addig fognak
mindenkit zaklatni, amíg egytől egyig le nem megyünk a saját pincénkbe rendet
rakni.
Munkáltatók, cégvezetők, felső-, közép és egyéb vezetők rugdossák és tartják
félelemben az embereiket, mert azt hiszik, hogy másképp nem fognak dolgozni. A
főnökök nem hisznek a dolgozókban, a tanárok nem hisznek a diákokban, senki nem
hisz önmagában. Itt tart a rendszer.
És ez teljesen rendben van, mert előbb-utóbb elég elviselhetetlen
lesz mindenkinek a saját élete és eljut egy olyan krízisbe, amikor már nincs
más út, csak önmaga felvállalása.
A születés misztériumáról mit sem tudó,
atyaúristen-szindrómában szenvedő, vagy csak szimplán perektől rettegő orvosok
szülesztik a nőket, észre sem véve, hogy erőszakot követnek el. Anyák hiszik
el, hogy a szülés borzalmas és csak az orvos, meg a szike mentheti meg őket és
babájukat. Itt tarunk ma.
És ez teljesen rendben van. Mert amikor már elég rossz, akkor
végre ki fogjuk mondani: nem jó, amit teszel velem. Nem kérek a „tudásodból”.
Végre megadjuk azt a visszajelzést, amit az évszázados belénk égett
jókislány-szerep nem engedett.
Van egy jó hírem, ami rossz. Vagy inkább rossz hírem, ami
jó. A kinti világ, az embertelen, alkalmatlan, kiszolgáltatottságba taszító
törvények és jogalkalmazók MIND, KIVÉTEL NÉLKÜL a mi teremtéseink. A mi
félelmünk, a mi önbecsüléshiányunk, a mi frusztrációnk és meg nem oldott
családi szenvedés-történetünk. A mi felelősségünk és a megváltoztatása is a mi
lehetőségünk. Nem vagyunk ártatlan áldozatok! Minden pillanatban dönthetünk,
minden pillanatban tehetünk mást, mint eddig és megvizsgálhatjuk, mi az
bennünk, ami létre hívta a tapasztalásainkat.
Nekem volt, amikor ki kellett állnom, és a „rendszer
szolgáival” szemben keményen meg kellett védenem a határaimat, mert korábban
soha nem tettem meg. Sikerült. Azóta nem piszkálnak. Van, akinek az a feladata,
hogy abbahagyja a félelemmel teli képek gyártását. Van, akinek pedig a
szelídséget kell megtanulnia. Azt, hogy egy-egy félelmetes helyzet kinek milyen
tanulságot, megtanulható és továbbléphető problémát jelez, ki-ki maga tudja
csak eldönteni.
Elsődleges tanulási színterünk a családunk. Ha ott elkezdjük
figyelni magunkat, az érzéseinket, szavainkat és tetteinket és CSAK OTT
megtesszük, hogy rendezzük az életünket, a szeretetet erősítjük, teszünk
önmagunkért, kapcsolódunk az isteni forráshoz, akkor a külső világunk is ehhez
fog idomulni.
Nyilván nem fog azonnal eltűnni minden hibás mintánk és
minden mumusunk, de ahogyan haladunk a valódi és teljes önismeret, önszeretet
felé, úgy lesz minden más is harmonikus az életünkben. Lehet, hogy lesz néhány
legyőzendő sárkány, megvívandó csata és garantált a vért izzadás, mert ezt
szoktuk meg, de szépen át fog alakulni valami, elő fog bukkanni, el fog simulni
és meg fog szépülni. A folyamat előre haladásával pedig el fog jönni a pont,
amikor képesek leszünk felelősséget vállalni MINDENÉRT, ami körülöttünk és ezt
megelőzően bennünk történik. Akkor és CSAK AKKOR leszünk képesek arra, hogy
megfelelő embereket válasszunk vezetőnek, hogy azonnal elküldjük azokat, akik
alkalmatlanok, hogy a szeretetteli, természetes szintet tegyük meg normának.
Időzz el a képnél:
Minden gyermek szeretetteli körülmények között,
háborítatlanul születik és az édesanyja szerető karjaiban, családjával,
testvéreivel tölti már az élete legelső óráit és napjait is. Minden gyermek
szeretetteli és támogató közegben nevelkedik, megkapja a segítséget a
környezetétől, hogy azzá a felnőtté válhasson, amire isteni rendeltetése és
tehetsége van. Minden felnőtt olyan munkát végez, amit szeret, amihez tehetsége
van. A munkahelyen és az iskolákban kíváncsiak mindenki teljes emberi
mivoltára, ami által valódi közösségek alakulnak ki.
Az emberek lelkesek és szeretetteliek. Ha valahol valami
nehézség, probléma, fájdalom van, akkor mindig keresnek olyan megoldást, ami
mindenkinek jó. A betegek valódi odafordulást, támogatást és gyógyító energiát
kapnak, ami által képessé válnak önmaguk újraépítésére. A szolgáltatók örömmel
szolgáltatnak. A termelők tiszta szívvel és boldogan termelnek. A vezetők
LÁTJÁK a többi embert teljes valójukban, képesek arra, hogy olyan módon
szervezzenek és irányítsanak, amivel mindenkiből kihozzák a benne lévő isteni
energiát. Mindenki azt teszi, amire született.
Mindenki azt teszi, amire született. Bár ez a kép illúziónak
tűnik, nem is olyan nehezen elérhető. Csakis a TE döntésed, hogy ezt teszed-e.
És ha te megteszed, akkor a körülötted élőket és legfőképpen a gyerekeidet
ugyanerre fogod inspirálni. Nézz körül! Van körülöttünk sok-sok olyan ember,
aki ezt megtette. Ismerek ilyen rendőrt, kereskedőt, óvónőt, ápolót. Akik
boldogan teszik azt, amire születtek és ezzel olyat adnak a többi embernek, ami
valódi, ami élő és ami követhető.
Egyetlen döntés csak: Az vagyok, aki vagyok, és azt teszem,
ami én vagyok. Mindent megtettem, amit csak tehettem, hogy jobb legyen ez a
világ.
Csodina
Ennél csodálatosabb, tisztább, szeretetteltelibb írást aligha olvastam valaha is. :) Hálásan köszönöm!
VálaszTörlés:-) Köszönöm!
TörlésNagyon sok munkám fekszik benne nap mint nap, hogy újra és újra visszatérjek ehhez a hittel teli állapothoz. Majd egyszer teljesen úgymaradok. :-)
"Olyan normákat tekint a társadalom elfogadottnak, ami teljesen természetellenes és semmi köze nincs az emberséghez és a szeretethez. Ez maga a halál."
VálaszTörlésEzzel a mondatoddal nagyon megfogtal, ez celba ert.Ez motoszkalt bennem csak nem tudtam kifejezni ilyen hatekonyan.Koszonom.
Hetekkel ez elott tortent valami ami miatt azota is bennem van ez a tuske de most letisztult a keplet.
Szoval, bevasarolni mentunk.Bementunkor latom hogy egy anyuka jun ki a 4-5 eves kislanyaval megpakolva, eddig ok.Mire mi jottun ki arra ert oda a taxi amit hivott, latom hogy a ferfi aki elottunk fizetett nyomul a csomagtarto fele.Erre en, HELO, a holgy volt itt elobb , mire arebb botorkalt. Az anyuka mukkanni sem mert azert szoltam en.A sajat tarsasagom mindjart megtamadott miert avatkozok ismet olyasmibe amihez semm kozom.Probaltam magyarazni hogy de igen is van, olaj volt a tuzre.De tudtam hogy igazam van es nem tudott kijonni a mergem ez idaig.Koszi meg egyszer.
Már túljutottunk a mélyponton, csak sokan még nem tudják. A mi dolgunk, hogy éljük az Aranykort, mi, akik erre már képesek vagyunk. És a világ szépen lassan át fog alakulni. A mi hitünk által. A cselekedeteink által. A szeretetünk által. Már érezhető a változás. Ez is egy lépés volt benne, amit tettél. :-)
Törlés