Nagyon szorítok Neked, hogy ez az új állás összejöjjön.
Megérdemled. Amit Te adni tudsz, annak a mostani helyen nincs kereslete.
Illetve van, sőt talán ott lenne erre a legnagyobb szükség, de amit
fizetségként kapsz, az nem az, amit kapnod kell.
Amit Te tudsz, az annyi, hogy mezítelen lélekkel és nyitott
szívvel állsz a gyerekek elé.
A Vadak először talán kinevettek magukban, mert a
nyilvánvaló gyengeségedet egy pillanatig sem titkoltad. Az nem is Te lennél. Te
kitárod mindenkinek a szerető „waldorfos” szíved, segítesz azoknak, akik
bántanak, mert hiszel abban, hogy minden ember jó valahol a mélyben, hiszel
abban, hogy a Szeretet az egyetlen gyógyító erő. Igazad is van.
Segítesz annak is, aki nem érdemli meg, és csak a sokadik
rúgás után állsz tovább.
Tegnap beszélgettem Lilivel a buszon, és mondta, hogy
mindenképp el akarsz jönni ebből az iskolából. Amikor azt mondtam erre, hogy
tényleg jobb volna, mert túl nagy ár lenne, ha Te megkeményednél, akkor ő azt
válaszolta: „ő soha nem tudna megkeményedni.”
Azt hiszem igaza van. Te belehalnál. Nem abba, hogy téged
bántanak, mert annak az elviselésében (túlontúl is) jó vagy. Abba halnál bele,
hogy a Gyengék között van olyan, akinek te vagy a szeretet egyetlen forrása,
mert otthon nem kapja meg azt az odafigyelést, amire szüksége lenne. És Te ezt
nem úgy éled meg, hogy „jaj de jó, én vagyok itt a frankó tanár”, hanem együtt
sírsz a gyerekkel, mert nem teneked kellene a kapaszkodónak lenni, aki még két
hónapja sincs, hogy közéjük érkeztél.
Nem abba halnál bele, hogy végigcsikarják az autód ajtaját a
Vadak, hanem abba, hogy ezek a fiúk csak annyit tanultak meg mostani életük
tizenegynéhány éve alatt, hogy aki erős, annak bántani kell a gyengét, hogy
fenntartsa a pozícióját.
A Te autódat valaha a cigányvajda védte, mert tudta, hogy
mit adsz az ő gyerekeiknek. Már nem akartál azokkal a problémás gyerekekkel
lenni, most talán még nehezebbet kaptál.
Mert ezek a srácok a Te fajtádból valók, mégis teljesen
mások. A szülőket sokszor nem érdekli, mi van a gyerekkel, „maga van ott, oldja
meg...”. Nincs igazi eszköz a kezedben, mert olyan alapok hiányoznak, amiket Te
egymagad nem tudsz bepótolni. A lelkük mélyén tisztelnek Téged nem csak a
Gyengék, a Vadak is, de nem tudnak mit kezdeni azzal az értékrenddel, amit Te
képviselsz. Annyira más az a bizalom, ami benned van, mint amit ők valaha is
megtapasztaltak, egyszerűen nincs rá semmilyen elképzelésük, hogy ez is lehet a
valóság. Ők csak a fizikai erőt ismerik, és ismerik el. A Te erőd ennél sokkal
nagyobb, de sokkal finomabb is. Látom, ahogy bedarálnak a mindennapok, és bízom
benne, hogy most sikerül egy sokkal jobb helyre továbblépni.
Hiszek abban, hogy nincsenek véletlenek. Amikor nemrég erről
beszéltünk, és meséltem, hogy lakik itt a közelben egy nő, aki talán tudhat
Neked állást, akkor két nap múlva épp őt stpoppoltam le. Aztán kiderült (ez
péntek délután volt), hogy hétfőn fog kiírni két állást... Tiéd lesz az egyik.
Azt nem tudom, hogy mi lesz a Vadakkal és a Gyengékkel.
Eddig is elvoltak valahogy, ezután sem maradnak felnőtt kíséret nélkül. Ők,
akiknek (a Te szavaiddal) „csukva a szeme, csukva a füle, a szája is csak azért
van nyitva, hogy beszóljon vele. Mégis a legnagyobb baj, hogy a szívük is
csukva van.”
A Benned lévő kapcsolót légyszives állítsd át, már nem kell,
hogy beléd rúgjon senki! Megérdemled a jólétet, megérdemled a megbecsülést és a
szeretetet. Kinyílik a világ az ilyen aranykori embereknek, már nekünk kedvez a
szél. Add magad azoknak, akiket tényleg előre tudsz vinni ahelyett, hogy
szélmalomharcban veszítenéd el az erődet.
Itt van minden Most. Élj vele!!!
CsE
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése