2019. június 26., szerda

Adrenalin-lökettel indult a mai nap...

Adrenalin-lökettel indult a mai nap.
Hatkor rutinosan kinyomtam az ébresztőt és azonnal visszaaludtam, azt is csak félálomban érzékeltem, hogy a legkisebbem átmászik a fejemen.
Valamikor fél nyolc előtt megszólalt a telefon. Annyira aludtam, hogy nem emlékeztem rá, hogy egyszer már kinyomtam, azt hittem, hogy hat óra van, csak amikor megláttam egy jó barátunk nevét a kijelzőn akkor derengett fel, hogy valami nem stimmel.
A következő másodpercben egyszerre futott bennem végig, hogy úristen elaludtam, meg az hogy valami nagyon nagy baj lehet, ha ilyen korán reggel hív a jóbarát.
Mivel csak belehörögni tudtam volna a telefonba, ezért gyorsan kinyomtam, kitámolyogtam az ajtón kívülre, hogy a még alvó gyerekeket ne zavarjam és visszahívtam. Közben az éhes macskák a lábamnál gomolyogtak.
Mire kicsöngött a telefon, addigra végigfutott bennem az is, hogy reggel még kolbászt akartam sütni a párom ebédjéhez, amit munkába visz magával, valamint a mosógépet is ki kell pakolni és nem biztos, hogy lesz időm mindenre.
Szerencsére kiderült, hogy semmi baj nincs, csak az általam kért információt - azaz hogy van-e, mikor és mennyiért gyümölcs a környékükön-, akarta megosztani velem.
Mivel ismeri az életvitelünket ezért tudja, hogy a gyerekek úgyis korán kelnek, tehát nyugodtan hívhat nyolc óra előtt.
És valóban az év 365 napjából 360-on hét előtt már tényleg a házimunkát csinálom, de ez a reggel most kivételesen benne volt abban az öt másikban.

Ezek után, mivel nem kicsit keltem késve, kapkodósra sikerült a folytatás is. A vizuális típusok nyugodtan képzeljék el, ahogy mezítláb, a szandálommal és a tejes flakonokkal a kezemben rohanok a kocsihoz, hogy a párom ott ne hagyjon, mert ő is késésben volt. A hajam gubancait a kocsiban fésültem ki, még jó, hogy Hajnikám miatt mindig van nálam hajkefe.

Egyébként ebben az egészben én ártatlan áldozat vagyok, mindenről Arn a templomos lovag tehet. Már lassan két hónapja hogy leszedtem a filmet, amikor töriből ez volt a téma.
Mivel az életformánk nem tipikusan városi, így előfordul, hogy egy-egy filmet néhány hónap késéssel nézünk meg. Ráadásul nyáron, amikor sokáig van világos, akkor sokáig kint is vagyunk és etetjük a szúnyogokat. Mindezt persze kerti munkának álcázzuk. Amikor pedig az ember este kilenc után kezd filmet nézni, akkor előfordul, hogy másnap nem bír felkelni.

Azt már csak zárójelben teszem hozzá, hogy rajtam kívül ez a többiekre volt igaz, mert én a film után még nekiláttam a saját munkáimnak, így én igazándiból ma feküdtem le.
Hogy ma mégis kedves leszek mindenkivel, szintén nem rajtam múlott. A tejeskocsitól jövetben volt egy parkolóhely szabadon a bolt előtt, így kénytelen voltam megállni és bemenni dugicsokiért, aztán a kis pirosnál sorompót kaptam, így reggeli helyett be is toltam az egészet, amíg várakoztam. Innen a mai nap garantáltan diadalmenet lesz.
Persze csak addig, amíg bele nem gondolok, hogy mára a játékok teljes átvizsgálása és rendberakása van betervezve és emellé megígértem a családnak, hogy rántott karfiolt és patisszont sütök… Azt hiszem keresnem kell még valami nasit.


Csodina





Ha kérdésed van,keress a csodina@gmail.com -on

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése