Tegye fel a kezét, aki szerint vicces a meggymagozás! Na
szerintem sem. De ma igen!
Történt ugyanis, hogy míg Évimamival az éjszakába nyúlóan
küzdöttünk a befőzéssel, addig a szomszédunkban (ami ugye cirka 200 méter
légvonalban) nem hagyták abba az átalakítást, és este 11-kor még javában
kopácsoltak.
Közben a párom úgy döntött, hogy lefekszik. Mondtam is
neki, hogy legyen szíves helyettem is aludjon, hogy reggel fel bírjak majd
kelni, mert isten tudja meddig szórakozunk még a meggyel.
Néhány perccel később azonban felpattant és kiment. Mi
azon tanakodtunk, hogy vajon a röhögcsélésünket nem bírta és kiment a jurtába
aludni, vagy elment megkeresni a tavalyi sünit? Hát egyik sem.
A szomszédban ügyködő fiatalok teljes megrökönyödésére
beállított hozzájuk mezítláb, egy szál alsónadrágban és kifejtette nekik, hogy
az ilyen munkát talán nappalra kellene időzíteni . Aztán ahogy érkezett, úgy el
is pályázott a susnya felé, lámpa nélkül. Mire hazaért, addigra begyűjtött a
talpába egy kökénytüskét, amit némi küzdelemmel sikerült kioperálni.
Az ifjak szerintem majd az unokáiknak is mesélni fogják,
hogy egy éjjel hogyan jelent meg náluk Tarzan. Én meg még most is röhögök…
Csodina
Ha kérdésed van,keress a csodina@gmail.com -on
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése